A közhasznú szervezetek típusait, jellegét és gazdasági súlyát tekintve a hazai helyzet meglehetősen változatos képet mutat. Az ilyen szervezetek tevékenységük, illetve ezzel összefüggésben a megvalósítani kívánt közhasznú célok elérésének sikere nagy részben attól függ, hogy a menedzsment mennyire felkészült a jogszabályi háttér és a gazdasági lehetőségek terén. A közhasznú szervezetek típusait és létrehozását, gazdálkodását, nyilvántartását, a szolgáltatásaikat igénybe vevő, továbbá az ilyen szervezeteket támogató természetes személyeket és gazdálkodó szervezeteket megillető kedvezmények kérdését számos jogszabály érinti, ami igencsak megnehezíti a terület áttekintését. Ráadásul a mai napig sem sikerült egyes alapvető kérdéseket egyértelműen rendezni, így a szabályozási hiányosságok pótlására született bírói gyakorlat kimerítő ismerete szükséges mind a közhasznú szervezeteket létrehozók, mind a szolgáltatásban részesülők, illetve azokat támogatók számára.
A magyar jogszabályok sokszínűségének és ezzel összefüggő összehangolatlanságának köszönhetően az egyes jogterületekre vonatkozó szabályok áttekintésekor találkozhatunk a "közérdekű", a "közhasznú" és a "közcélú" jelző használatával is, amelyek elhatárolása egyes esetekben nehéz feladat elé állítja a magas szintű nyelvtani ismeretekkel rendelkező jogalkalmazókat is.
A "közhasznú" jelző értelmezésekor a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) hatályos rendelkezéseit kell megvizsgálnunk, amely taxatíve sorolja fel a közhasznú szervezetté minősítés feltételeként előírt közhasznúnak tekintett tevékenységeket. E törvényi felsoroláson a jogalkotó azon törekvése tükröződik, hogy a lehető legszélesebb körben húzza meg a közhasznú tevékenységek körének határait. Több olyan tevékenységet is tartalmaz a felsorolás, amelyet állami és önkormányzati feladatként, vállalkozásként és "egyszerű" nonprofit tevékenységként is lehet végezni, ilyen például az oktatás, kultúra, sport. A közhasznú jogállás szempontjából közhasznú tevékenység tehát kizárólag az, amit a Khtv. ilyenként nevesít. Az természetesen más kérdés, hogy a szélesen meghatározott tevékenységi kör lehetővé teszi, hogy szinte bármilyen nem profitorientált tevékenységet az alapító okiratban megfelelően alátámasztva közhasznúként fogadtassunk el.